2010. 12. 13. Jézuska-várás és LUCA-KÚRA a Mélyvölgy pincéiben
Újra advent.
Újra Luca-nap.
Újra hideg és fagy.
A korán sötétedő zimankós hideg decemberben a Kisavasi pincetulajdonosok Luca napján forralt borral, frissen sütött lángossal és cigányzenével kúrálják lelküket és testüket.
Erre volt hivatalos az asztaltársaság tagsága is. Aki nem ijedt meg a mínusz 16 foktól, az első bögre forralt bor után már nem is fázott. Melegedni és énekelni a pincékbe is be lehetett ülni. A zenét pedig közfelkiáltással lehetett rendelni.
Közben ki-ki merészkedtünk a szibériai hidegbe hogy a kint forralt borból utántöltsük bögréinket és hogy átugorjunk a többi szomszéd nyitott pincéjébe is, egy-egy pohár borra.
A frissen sült lángost is megfelelő sebességgel kellett fogyasztani,
hacsak nem lángos-fagylaltot akartunk enni!
VETÍTŐ:
Még a fűtetlen pince is 30 fokkal melegebb volt mint odakint!
Így hát nem csoda hogy bármelyik pincébe is mentünk be,
mindig volt bent valaki melegedni - no meg bort kóstolni.
Szerencsére fűtött pincében is le tudtunk ülni megvacsorázni.
És aki még mindig fázott, az tüzesebb italokkal belső fűtését is fölkapcsolhatta a gyógygödörben:
Vörösmarty Mihály: A vén cigány
Húzd rá cigány, megittad az árát,
Ne lógasd a lábadat hiába;
Mit ér a gond kenyéren és vizen,
Tölts hozzá bort a rideg kupába.
Mindig így volt e világi élet,
Egyszer fázott, másszor lánggal égett;
Húzd, ki tudja meddig húzhatod,
Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot;
Szív és pohár tele búval, borral,
Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal!